Petra

Romváros Jordániában ,  a sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Nem véletlen hogy Petra városa 1985 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Védett fekvése és jó vízellátottsága révén alakult ki a mesterséges oázis, Petra. A település az Kr. e. 5. és az Kr. u. 3. század között fontos kereskedelmi csomópont volt. A városba vezető mély és szűk Szik szurdok, mely 1600 méter hosszú, egyes helyeken mindössze 2 méter széles, meredek falai pedig 80-90 méter magasak, védelmet biztosított. A látogatók is csak gyalog, esetleg ló-, vagy teveháton jutnak el ide. A sziklák között fakadó patak vize az életet biztosította.
Petra Kr. e. 200 – Kr. u. 100 között élte virágkorát. A fővárosban – a sivatagi nomád népek szokásainak továbbfejlesztésével, egyedi építészeti stílust teremtve – a nabateusok a kőfalakból faragták ki elegáns , az antik épületekre hasonlító monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat. Tökélyre fejlesztették fazekas, kőfaragó és ciszternaépítő tudományukat. A sziklák között fakadó patak vizét ötletes felszíni és földalatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a városba, hogy a rendelkezésre álló víz minden cseppjét megőrizzék. Petra gazdagodása és fejlődése az 1. század végéig folytatódott; IV. Aretasz (8–40) uralkodása idején épült a Főtemplom (Kaszr Bint el-Faraún – „a fáraó lányának erődje”) a városközpont legimpozánsabb épülete. Ekkoriban a városnak mintegy 20 000‑30 000 lakosa lehetett. A 7. századi iszlám terjeszkedés során az arab hódítók 663-ban elűzték a városlakókat, és Petra egykor ragyogó építményeinek jelentős részét lerombolták.