Pukcshon falu (Szöül)

Szöülnak , Dél-Korea fővárosának egy műemlék települése , egy falu a koreai világvároson belül.
A nagy metropolisz egyik látványossága , sokan keresik fel évente , Szöülon belül a kulturális központ.

A falu a koreai hagyományos népi építészet remekműve , hanokokból áll. A hanok a koreai hagyományos ház , amely 600 éves múltra tekint vissza.Aki itt jár az ízelítőt kap a Joseon dinasztia korának hangulatából.

Hallstatt

Egy felső-ausztriai barokk kisváros az Alpokban, a Hallstatti-tópartján. Neve a kelta hagyományok szerint „a só helye” kifejezésből származik. Lakosainak száma 1000 fő, ami a hely szűke miatt lényegében évek óta nem is változik. A városka érdekessége, hogy egyetlen főutcából (Seestrasse) áll. Különleges ékszere a festői természeti környezetén kívül az a kis gótikus templom, melynek három különösen szép szárnyas oltára van. Hallstatt további nevezetessége a világ legrégebbi ismert sóbányája, melyet 2002-ben múzeummá alakítottak át, továbbá a templom kertjében található teraszos temető, melyben a halottak maradványait 10 évente kiássák, majd koponyájukat kifehérítik. A koponyákat festett virág- és babérkoszorúkkal ékesítik, majd a fehér „homlokra” gót betűkkel vésik fel az elhunyt nevét. A templom melletti sziklafalba vájt Csontház így őrzi a megboldogult földi maradványait. A szűkös helyen lévő település osztrák módon elég patinás ,  emeletes házak fabetétekkel és az erkélyen futóvirágok lógnak lefelé. Egy kínai cégnek úgy megtetszett ez a kisváros hogy 2011 áprilisában elkezdte építeni Hongkongtól nem messze a pontos mását. Elég nagy port kavart az ügy, amit nem csodálok. Ezt a kisvárost méltán szokták Európa legszebb helyei közé sorolni, UNESCO listán is szerepel.

Bishkek

Kirgizisztán fővárosa. Lakossága mintegy 900 000 fő (2005-ös adat). A várost 1878-ban alapították Pispek (Пишпек) néven, orosz erődként. A biskek kirgiz nyelven a kirgiz nemzeti ital, a kumisz (erjesztett lótej) készítésére használt köpülőfát jelenti.

Biskek a széles sugárutak és márványborítású középületek városa, ahol nagy számban találhatók a régi, szovjet stílusú lakóházak, belső udvarokkal, a külvárosokban pedig kisebb családi házak épültek. A város négyzethálós utcaszerkezetű, az utakat számtalan hatalmas fa szegélyezi, ezek öntözésére, pedig minden út mellett kisméretű öntöző árkokat alakítottak ki. Szerintem kissé nyomasztó hangulatúak ezek az óriás terek és elég szovjet maradvány , amit azóta sem orvosoltak , nem tudni miért. A város, árnyat adó fákkal és hatalmas tereivel, Közép-Ázsia legzöldebb városának számít. Bishkek mellékvágánnyal kapcsolódik rá a Turkesztán-Szibéria vasútvonalra. Sokféle vásárlási lehetőség adódik Bishkekben , térségi viszonylatban. Ezek az olcsó, keleti bazár-jellegű piacoktól egészen az elegáns plázákig terjednek. Közép-Ázsia legnagyobb piacának tartják a Dordoj piacot, ami hatalmas áruválasztékot kínál. 

Melbourne

Ausztrália második legnagyobb városa, Victoria állam fővárosa, az ország dél-keleti csücskében helyezkedik el. Lakossága 4,3 millió körül van.
Sydney után talán a legjelentősebb ausztrál város. Az angol gyarmatosítók alapították és építették , a viktoriánus-kori elegáns épületek a mai napig megvannak a belvárosban. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ legélhetőbb városa, rendkívül modern és korszerű infrastruktúrával rendelkezik , ugyanakkor egyben a világ egyik legdrágább városa a listákon mindig benn van az első ötben. Sok program várja az ide látogatókat , elég sok rendezvény , fesztivál , koncert.
Közlekedés nagyon patentül meg van oldva , széles utak melyeken a tömegközlekedés és autó is elfér,autópályák ,kerülőutak , ezt kevés ausztrál város mondhatja el ilyen szinten. Felhőkarcolókból sincs hiány , talán a legtöbb felhőkarcolót magába foglaló ausztrál város.

Szeged

Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. Lakóinak száma megközelíti a 170 000 főt (agglomerációval 200 000 körül van).
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket.A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége megközelítette a 100 000 főt. A város több európai nagyváros mintájára épült újra a szecesszió jegyében. Így következhetett be hogy a magyar szecesszió remek építészei egy nagyvárosias Szegedet hoztak létre a magyar szecesszió "fővárosát". A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. Napjainkban egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.Egyetemisták színléte miatt a város állandó pezsgésben van és nagy az élet.
Számomra Budapest után építészetileg a legrangosabb város az országban.
Elég jó infrastruktúrával rendelkezik, és talán az egyik legközkedveltebb magyar nagyváros.

Mzab völgy

 Algéria 1982 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne Algírtól mintegy 600 kilométerre délre, a Szahara, azon belül a Nyugati-Erg északi vidékén, Gardája tartományban. Mint világörökségi helyszín a Mzab-vádi által átszelt mészkőfennsík hagyományos mozabita településeit, azok építészeti és kulturális emlékeit foglalja magában. A Mzab-völgyi kultúrtáj tulajdonképpen öt, fallal erődített településből, ún. kszárból álló, 75 négyzetkilométeren elterülő, 85 ezer lakosú (1995) oázisközpont, amelyet algériai Pentapoliszként is szokás említeni. Központja az 1048-ban alapított Gardája (mozabita nyelven Taɣerdayt), további tagjai pedig el-Atteuf (Tajnint, 1012), Bunura (At Bunur,1046), Beni-Izgen (At Isjen, 1347) és Melika (At Mishet, 1350). Két fiatalabb, északabbra fekvő települést is szoktak a Mzab-völgyi kultúrtájhoz sorolni, ezek Gerára (1631) és Berrián (1690).

Az öt kszár mindegyike erődfallal körülvett település, voltaképpeni fellegvár. A zárt, tömör szerkezetű városok képét a legbelső védelmi pontként funkcionáló, a legmagasabb ponton álló, erődszerű mecset és annak figyelőtoronyként is használt minaretje határozza meg. A mecset és a városfal között koncentrikus körökben, teraszosan egymás alá épülve helyezkednek el a szűk utcácskákkal elhatárolt házak.

Podgorica

 Montenegró fővárosa és az ország gazdasági , kulturális , és oktatási központja. A város a Morača folyó középső részén fekszik. Itt él a montenegrói nép közel egyharmada. Körülbelül 170 000-en élnek a várossal azonos nevű községben, ami Podgoricán kívül két kisvárost, Tuzit és Golubovcit tartalmaz.
A városra erős hatással volt a török uralom ami itt egészen 1878-ig tartott , az óvárosban maradt meg egy-két török műemlék. A második világháborúnál pedig szétbombázták.
A mai városkép a 90-es évek végén kezdett el megépülni és elég gyorsan változott. Miután az ország "elvált" Szerbiától, komoly fejlesztések kezdődtek.
Az  "acél és üveg" építészet volt rá jellemző amit megköveteltek az ide áramló cégek és vállalatok , ugyanakkor rengeteg új park és tér jött létre.
Egy modern ugyanakkor műemlékekben kevésbé gazdag főváros keletkezett. 

Cesky Krumlov

Český Krumlov város dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján; Csehország (Prága után) második leglátogatottabb turisztikai célpontja.Történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a Világörökség részének nyilvánította. A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. A kis Prágának is szokták nevezni mivel tényleg olyan mint Prága csak kicsiben , hatalmas vár , folyó két partján fekszik és szép építészete van.Szerencsére a szoc.rendszer nem nagyon rondított bele értékeibe.
Lakossága 14 000 fő, viszont rendkívüli hangulata miatt nagy élet van mindig itt.
A főtéren álló régi városházát 1580-ban építették, két régebbi gótikus ház egybeépítésével.

Máramarossziget

A (romániai) Partiumban található régi  magyar város , A Tisza-parti település egykor Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.
A trianoni terület-elszakítás előtt a lakosság 45 % magyar , 37 % zsidó és a többi pedig román,ruszin, német.
A magyar zsidóság egyik központja volt , a történelmi Magyarország városai közül ebben a városban volt a legnagyobb a zsidóság aránya.
Jelentős ruszin népesség is élt a környéken , tehát több kultúra is keveredett itt.
Város lakosság most 37 000 főre tehető , és ebből magyar lakosság aránya 15 % környékén van.
Ez a vidék híres fatemplomairól ,  amik gyönyörűek. A városban sok kulturális hagyaték van , amit sajnos nem igazán tartanak jó állapotban.

Aszmara

Eritrea fővárosa, lakóinak száma körülbelül 579 000 fő.
Lakosságát javarészt a tigrinya és a tigre nép alkotja. Egyike a Föld legmagasabban fekvő városainak: tengerszint feletti magassága 2350 m. Az olasz gyarmatosítók előtt egy falu létezett a város helyén majd, 1900-ban az olaszok a saját koloniájuk székhelyévé tették. A város épületei még ma is őrzik az olasz gyarmatosítás emlékeit. Az ország 1993-ban nyerte el függetlenségét, azóta Aszmara a független állam fővárosa. Építészete őrzi a modern olasz és a hagyományos eritreai vonásokat.

Majki remeteség

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.
A majdnem 20 épületből álló műemlékegyüttes gyönyörű barokk stílusban épült.
1945-ig az Esterházy család tulajdonában állt. 2001 óta a Műemlékek Állami Gondnoksága felügyeli az épületegyüttest, ám a kastély teljes rekonstrukciója még függőben van.
A majkihoz hasonló kamalduli remeteség Csehországban, Olaszországban és Lengyelországban is maradt fent, utóbbi falai között még ma is remeték élnek

Graz

Stájerország fővárosa , Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval) , amely a Mur két oldalán terül el.1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé,  2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét. Lakosainak száma 270 000 környékén mozog , agglomerációval pedig 400 000 főt is eléri. Rendkivül nagy óvárossal rendelkezik méretéhez képest. Nagyvárosias jellege jelzi hogy fontos szerepet töltött be a történelem során, és a régió központja.

Bandiagara völgye

Malin , Bandiagara város közelében 300 olyan falut találunk amely UNESCO - világörökség helyszín lista jelölt.
Miért is ?
Ezeket a falvakat az afrikai dogon nevű nép lakja és építette.
Ennek a népnek a létszámát olyan 400-800 000-re teszik , amely nagyjából ez a 300 falu.
Híresek a mondáikról és népszokásaikról , valamint nem utolsó sorban építészetükről.
Kicsi házaik vannak , melyeken a tető kúp alakú nádköteg.

Reykjavík

Reykjavík Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti ( kb.140 000 fő).
Nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, viszont nyár közepén nem sötétedik be
A város jellegzetesen skandináv: tiszta (Izlandon nem ismerik a szemetelést) hűvös, családias.
Nem sok magas épületet találunk , sőt olyan mintha az egész város emeletes családi házakból állna , ezt bizonyítja a város mottója :"A világ legnagyobb kisvárosa". A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület, és park is van jó néhány. Sok helyen olvastam hogy híres a nagy éjszakai életéről
A város legtöbb házában a fűtést geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Ez a világ legnagyobb ilyen típusú rendszere.
Ez a város a "vikingek fővárosa".

Gdansk

 Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, Pomeránia székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal,Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.

A városnak sok gyönyörű épülete maradt fenn abból az időből, amikor a Hanza-szövetség tagja volt. A legtöbb turista attrakció az Ulica Długa (Hosszú utca) és Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található. Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén remek városkapuk határolnak. Ezt a részét a városnak gyakran Királyi Útnak hívják, mert a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.
A városban jelentős a pomerán és porosz kultúra maradványa.